Meghívó: Előadás Gracia Nasi reneszánsz női bankárról

Aki ráér holnap délután, azt szeretettel várom a Nagytétényi Kastélymúzeumba, ahol a Reneszánsz Hölgyek Társasága szervezésében vetített képes előadást tartok a portugál converso, azaz zsidó származású újkeresztény Beatriz da Luna alias Gracia Mendes alias Gracia Nasi reneszánsz női bankár életútjáról.

Lisszabonban született, Konstantinápolyig volt kénytelen menekülni, beutazta egész Európát, családi vállalkozása hitelezett Európa szinte összes uralkodójának, üldözte az Inkvizíció, Magyarországi Mária, üzletet kötött VIII. Henrikkel, V. Károllyal, Szulejmán szultánnal. Beszélek unokaöccséről, Joseph Nasiról is, aki nemzetközi kalandorként, akár kettős vagy többes ügynökként tevékenykedett szerte a mediterrán térségben, profi leányszöktetővé avanzsált, összehaverkodott Szelim herceggel, a későbbi szultánnal, akinél elérte, hogy kinevezze Naxosz hercegévé. Üldözés, kaland, izgalom, cselszövések, lányszöktetések, pénzügyi trükkök, a tőzsde kezdetei – minderről szó lesz az előadásban.

Gyertek!

Dátum: 2012. november 24. 13-16h
Helyszín: Nagytétényi Kastélymúzeum
Belépőjegyek válthatók a Kastély jegypénztárában:
felnőtteknek 800 Ft
ifjúsági és nyugdíjas jegy: 400 Ft 

Gloria Mundi

A régi és új emigráció Portugáliában

Rég jelentkeztem már új poszttal a luzitán világ kapcsán, de most újra felveszem a fonalat és a jelenleg egyik legégetőbb problémával térek vissza, amely itthon sem ismeretlen.

A portugálok történelmük során nem először teszik fel a nagy kérdést: elmenni vagy maradni? És ha sokan nem a távozás mellett döntöttek volna egykor, kicsit másképp nézne ki a világtérkép, például más fedezi fel a fél glóbuszt, és nincsen annyi katolikus szentről elnevezett város. (Jó, utóbbi miatt a spanyolokat is lehet hibáztatni – vagy dicsőíteni, ízlés szerint.)

Vagyis nem mondhatnánk, hogy egy békésen a hátsóján csücsülő népségről lenne szó, hagyománya van a lelépésnek, mégpedig nem is csak a szomszédba szokás átugrani, bár az űrutazás eddig nem igazán szerepel az étlapon – talán, mert egzotikus erotikus kalandokra nincs kilátás arrafelé.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért igen – és miért nem itt (goldenblog)

Kedves Olvasóim,

miután a többiek (Tiboru és Pizka) kifejtették, hogy miért nem indulnak a goldenblogon idén (meg soha többé?), csak röviden jelzem, hogy én viszont indulok, de nem ezzel a bloggal, hanem a Szexcsatákkal, mert az nagyobb közönséget érdekel(het), mint a Lusitania. Nem akarok most belemenni a verseny szervezésébe, kritériumaiba, satöbbi, két éve nem én neveztem, és még csak nem is tudtam, eszik-e vagy isszák, az olvasóim tettek a listára, a zsűri meg a negyedik helyre. Nekem ez akkor jelentett valamit, főleg, hogy a konteó utódja lehettem.

Sokkal kevesebb időm van most erre a blogra, mint azelőtt, ebben az évben sajnos a havi egy poszt jött csak össze, de szívügyem, és azt remélem, hogy a verseny puszta léte engem is motivál. Úgyhogy, ha van kedvetek rám szavazni, itt megtehetitek. Előre is köszönöm!

Glória

Portugálok, olimpiák, aranyak

A minap ritka pillanatra értem haza: ahogy bekapcsoltam a tévét, a magyar zászló mellett a portugált láttam meg, biztos mindenki emlékszik rá, melyik versenyre gondolok…

A Dombi Rudolf-Kökény Roland férfi kajakpáros 1000 méteren egy hajszállal verte meg Fernando Pimentát és Emanuel Silvát [itt balra]. Jó, nem hajszállal, volt az egy tornacipőnyi méret is, csak keresztbe… Mindenesetre nagyon-nagyon kevésen múlt, hogy a portugál ifjak nem szerezték meg az ötödik aranyat. Na, nem ezen az olimpián, az összes olimpián eddig. Ha nem magyarok lettek volna előttük, azt mondanám, sajnálom, hiába, szörnyű ez a kettős identitás. (Tessék csak megkövezni.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Portugália napja, meg ami még belefért

Június 10. Luzitániában kábé olyan, mint idehaza augusztus 20. Nyár van és katonai parádé, a nem túl népszerű köztársasági elnök beszédet mond, a tugák (portugálok) önmagukat ünneplik. És majdnem pont egybeesik a dátum a luzitánok idei első EB-szereplésével, a németek ellen. A jelen gazdasági helyzetben igencsak rájuk fér a figyelemelterelés, és erre mindig kaphatóak is. Ezt a tavalyi cikket kicsit felfrissítve most a Blogrepublik olvasói figyelmébe ajánlom. Força Portugal!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gyermekrablás vagy gondatlan emberölés? A McCann-ügy

Portugál sajtóorgánumot hallgatva-olvasva kikerülhetetlen az évforduló: éppen öt éve, hogy a dél-portugáliai Algarve egyik luxus üdülőhelyéről, a Praia da Luz-ról  (Fény-tengerpart) eltűnt az angol kislány, Madeleine McCann egy szobából, amelyben testvéreivel együtt aludt.

Jól emlékszem az egész esetre, mert akkor volt három hónapos a nagyobbik fiam, és elég sokat gondolkodtam is rajta, hogyan következhet be hasonló esemény, mit érezhetnek a szülők és milyen hatást gyakorol a kisebb gyerekekre nővérük nyomtalan eltűnése. Szokásaimtól eltérően ebben a posztban nem fogok humorizálni, azt hiszem, nem kell külön magyaráznom, hogy miért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Volt egyszer egy terrorszervezet…

Megint elérkezett a portugálok nemzeti ünnepének dátuma, április 25, amelyről tavaly már megírtam a legfontosabb tudnivalókat – nem, mintha ezzel kimerítettem volna a témát.

De az április huszonötödike (Vinte e cinco de Abril) szókapcsolat nem csupán a forradalom napját jelöli. Így hívják például a Golden Gate-re emlékeztető lisszaboni hidat (melyet eredetileg Salazarnak kereszteltek, a diktátor után), illetve a portugál történelem ha nem is egyetlen, de mindenképp legismertebb terrorszervezetének nevében is ott a forradalmi dátumra való utalás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Porto, a győztes város (1)

Pár napja jelent meg a European Travellers Choice 10-es listája, amelyen két portugál nagyváros is szerepel: naná, hogy az egyik Lisszabon, de csak Budapest mögött! Az igazi meglepetés azonban (számomra) Porto első helye.

Ezt a látképet még Budapestnek is nehéz überelnie, pedig Combinónk nekünk is van...

Egy kis nyelvészkedés: az angolszászok Oportónak hívják a várost, ahogy magát a portói bort is, ez pedig azért lehetséges, mert a portugálban bizonyos földrajzi neveknek van határozott névelője, vagyis a helyiek így mondják: o Porto [ejtsd: u portu], az angolok pedig összevonták a határozott névelőt és a főnevet. Nekünk nem kell követnünk a példájukat, csak mondom.

Nagypéntek szünnap, húsvét hétfő nincs, keresztcsókolásra fel!

Ezt, a portugál húsvétról írt szösszenetet tavaly publikáltam még az előző szolgáltatónál, de mivel a szokások azóta nem sokat változtak, újra felhasználom, hátha van, aki még nem olvasta,és akinek valami újat tudok mondani.

A portugál, mint tudjuk, igazán katolikus nemzet, önbevallás alapján a lakosság 95%-a katkó, bár nagy részük csak tingli-tangli szinten. Azért az egyházi ünnepekről semmi pénzért le nem mondanának. Nem is kell, az egyház és az állam érdekes módon mindenütt egyetért abban a lakossággal (vagyis a zemberekkel), hogy ilyen ünnepekre szükség volt, van és lesz. (Itt helyesbítenem kell, mert két egyházi ünnepet megszüntettek idén, ahogy írtam róla.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Brazília szamba-táncosokat importál Magyarországról!

Legfrissebb, luzofón és magyar vonatkozású híreink:

Lemondott Portugália és Magyarország köztársasági elnöke!

Archív felvétel a kolduló portugál álomfőről

Lemondott Aníbal Cavaco Silva (igazi doktor, álkoldus) és SnittSchmitt Pálgium (áldoktor).

Még mindig nem szégyellem magam...

A két álomfő percre pontosan ugyanakkor, lisszaboni idő szerint 0600 órakor, budapesti idő szerint hajnali 0700 órakor jelentette be közös sajtótájékoztatón, a csődbe ment MALÉV egyik, külön erre a célra üzembe helyezett járatán, Aníbal (Hannibal)  tiszteletére éppen az Alpok fölött, hogy végre rájött, mennyire tarthatatlanná vált a helyzete, ezért azonnali hatállyal távozik a hatalomból.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….