Az elveszett ünnepnapok esete

Valamikor nemrég Merkel asszonynak, aki a német precizitás megtestesítője, és egyébként is úgy gondolja szerintem, hogy Európában csak a germánok és esetleg az angolszászok szoknak dógozni, volt egy olyan megjegyzése, hogy mintha túl sok ünnepnap szerepelne a portugál kalendáriumban.

Visszaszámlálás a szabadnap kezdetéig

Okos naptáram szerint (ez nem olyan, mint az okostelefon) a portugáloknak 14 állami és egyházi ünnepük van (volt eddig), nekünk 12, a németeknek 11. Azért ez nagyságrendileg nem akkora különbség. Ha meg azt nézzük, hogy a németek mennyit utaznak turistaként (és itt nem csak a nyuggerekre gondolok), akkor, azt hiszem, kicsit abszurd azt állítani, hogy a portugáloknak több a szabadideje.

No, de a mindenkori luzitán kormányzó erők sokkal kooperatívabbak, mint mondjuk a hellének. Lehet ezt megalkuvásként is definiálni, kinek milyen az ízlése. Tény, hogy nem tapasztalható az az erőszakos és csökönyös ellenállás a megszorító intézkedések kapcsán, ami a görögöknél. Igaz, a lakosság is jobban be van idomítva, azaz szocializálva arra, hogy olykor meg kell húzni a nadrágszíjat.

Korábban írtam arról az intézkedésről, amely naponta plusz fél órát ró a munkavállalókra (természetesen túlóradíj nélkül), bár őszintén szólva nem tudom, hogy ennek van-e bármilyen gazdasági haszna. Talán az ezzel kapcsolatos nehézségek (például a vonatokhoz, távolsági buszokhoz való eljutás, a gyerekek elhozatalának problémái) többet ártanak, mint amennyit az egész használ.

Most azonban a hivatalos ünnepnapokhoz nyúltak hozzá: hogy szó ne érje a ház elejét, ebből kettő állami és kettő egyházi. Kiesik tehát az ez évben június 7-re eső úrnapja vagy Corpus Christi (Corpo de Deus, németül: Fronleichnam, amúgy a katolikus többségű német tartományukban is ünnepnap), az augusztus 15-én esedékes Nagyboldogasszony ünnepe (portugálul Assunção da Nossa Senhora, vagyis a Miasszonyunk mennybevitele), majd két állami ünnep: október 5., a köztársaság kikiáltásának, és december 1., a függetlenség visszaállításának napja.

Marad tehát 10 darab hivatalos, országos ünnepnap, mert félhivatalos és helyi azért van több is (például a portói Szent Iván éj vagyis nap, meg a lisszaboni Szent Antal-ünnep, hogy csak a legismertebbekről tegyünk említést). A farsangot (idén február 21.) például fakultatíve lehet szabadnappá nyilvánítani, és mivel idén keddre esik, ha valahol szabadnap lesz, akkor a hétfőt is megkapják a dolgozók, úgynevezett ponte (híd) jogcímen. Ez az eljárás nálunk is ismert, mint mindenki tudja, csak mi le szoktuk dolgozni valamelyik szombaton… Bár, ha a szívünkre tesszük a kezünket, mennyire hatékonyak ezek a szombatok, szerintem nem mondhatnánk, hogy teljes munkanapot érnek.

A nadrágszíj tehát szorul… Vagy ez már a hurok? De amikor bulizni kell vagy lehet, szerintem a luzitánok továbbra is oda fogják tenni magukat. A németek továbbra is mindenkinél többet fognak utazni, ahogy én elnézem. És mi melyik ünnepünkről mondanánk le, ha muszáj volna?

7 hozzászólás

 1. koma — 2012-02-19 05:55 

Hát, nekem mondjuk ez a Pünkösd – vagy mi – mindig is bökte egy kicsit a csőröm, de ennél azért kicsit mégjobban zavar Merkel asszony, meg a többi nagypofájú hűdeszorgos és rendkívül demokrata beleugatása más országok, népek belügyeibe.

Belátom persze, hogy – némi joggal – valahol a saját belügyeiknek is tekintik eme országok, népek sorsát. Ugyanis valóban fontos lehet nekik a probléma, hisz olyan szintű német állami, tartományi, banki tulajdon van ezeknél a népeknél, hogy valóban érezhető lehet egynémely ünnepnapok termelési kiesése.

Megértem őket. Engem is rohadtul zavarna, ha a tulajdonomban levő tyúkocskák, amelyekre olyan sokat költök, szanzsén nem tojnának pár napig, mert épp a piros taraj vagy a kerek tojás napját ünneplik.

 2. gloriamundi — 2012-02-19 10:48 

Nem is a termeléskiesés tán a legnagyobb baj, hanem az, h ilyenkor se előtte, se utána nem lehet semmit intézni, képesek elhúzni ezeket a szüneteket oly mértékben, h több napos kiesés legyen. Mondjuk, az oktatásban figyelhettem ezt meg, ami legalább nem termelő ágazat, de baromi kiborító tud lenni, ha hetekig semmit nem lehet elintézni, hol ezért, hol azért. Ami a portugál egyetemeken folyik néha, az bohózatba illő. De persze a magáncégek világa egész más kategória, azt is tapasztaltam párszor, és nem volt vele gondom, igaz, ezek sikeres cégek voltak akkor, a 90-es években 🙂

 3. tucano — 2012-02-20 16:52 

Mint Brazíliában, amikor a vb után annyira elhúzódott az ünneplés, hogy 1.5(!!!) hónappal később az elnök tévé üzenetben könyörgött, hogy menjenek már vissza dolgozni:)

A napi félóra plusz egyébként döbbenetes mennyiségű pénzt hoz nemzetgazdasági szinten, láttam anno a számításokat. Azért meg mondjuk kapják be, hogy törlik a 14. hónapi fizut. Valamiért nálunk a sok hülye azt gondolja, hogy azt ajándékba kapták az emberek az államtól. Pedig annyival kevesebbet kaptak havonta és ugye két részletben kapták meg, késleltetve a munkájuk után járó bért, most meg egyszerűen elvették és érdekes módon, nem siettek ennyivel emelni a fizukat. Nagyon dühösek a portugálok is. Arra meg különösen, hogy az állami szektor (mint Magyarországon vagy Görögországban) teljesen átvett mindent, a magánszektor meg menekül Angolába, meg Brazíliába. Tele van velük a bevándorlási hivatal.

 4. gloriamundi — 2012-02-20 20:00 

Én úgy tudom, h a 14. havit csak bizonyos jövedelemhatár fölött vették el, és progresszíven… A minimálbéresekéhez pl nem nyúltak, és a rokkantnyugdíj is jön 14. hónapban.

 5. face — 2012-02-20 18:24 

Ez az összehasonlítás így nem korrekt, azt is hozzá kéne venni, hogy melyik országban hány órás munkahét van. Nálunk 40 a németeknél 38 vagy 36 nem tudom, de javítson ki aki tudja!
Szóval 40 és 38 óra közt 2 óra van hetente, ami 51(365/7=50,8)hét esetén 102óra,ami 8órás munkanap esteén 13,75×8 óra tehát ha a németek 38órát dolgoznak egy héten akkor mi 2 héttel többet egy évben?

 6. face — 2012-02-20 19:22 

kiegészíteném magam:
http://www.guardian.co.uk/business/2004/aug/09/tradeunions.politics
http://index.hu/gazdasag/vilag/munka040706/
“egyre több vállalat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy visszaállítják a 40 órás munkahetet, illetve egyes helyeken ez már gyakorlat is”
ezek szerint nem igazán állja meg a helyét a kommentem

 7. gloriamundi — 2012-02-20 19:57 

Én csak azt találtam, h a német munkaügyi törvény szerint a napi 8 órán felül nem lehet dolgoztatni a delikvenseket, max. a napi 10 óra megengedett, de átlagban hat hónapra v 24 hétre vetítve nem lehet napi 8 óránál több.
http://de.wikipedia.org/wiki/Arbeitszeitgesetz#Arbeitszeitregelungen
Ennek ellenére láttam én embereket hosszabban dolgozni, de azt akkor megkapták fizetett szabiként… Ha jól értettem a helyzetet 🙂

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.